Minden régen kezdődött, mikor az ük-ük-üknagyanyám férjhez akart menni 18 évesen szerelméhez, de nem engedték neki, mert a fiú családjának nem volt elég földje és állataik. Így elkészítettek téged, és a párodat, és különválltak, megegyezve, hogy az őseik egyszer majd egymásba szeretnek, és az esküvőjükön összetörik a két figura. De ez még nem minden, pontosan meg lett jósolva, hogy mindkét ágon az ötödik leszármazottak szeretnek egymásba. Hát nem én vagyok az ötödik leszármazott? Természetesen igen. Én anya ágán örököltem a vérvonalat, aki azt hajtogatja, hogy értelmetlen az egész. MIlyen meglepő, hogy mikor mondom neki, hogy találkoztam egy helyes fiúval, akkor leül a kockás terítős fotelba, és magában mormol: - Vajon nála lehet a porcelánfigura párja? Erre én:- Na de anya, csak feltűnt, hogy helyes, miért kell máris erre az istencsapása figurára gondolni?- és beviharzom a szobába, ahol te már ott vársz az asztalon. Feltűnően hasonlítok rád, talán azért, mert te az üküküknagyit ábrázolod. Amilyen szép vagy te, nem is kétséges, hogy szép lehet a párod is. Vagy mivan, ha mégse? Na jó, akkor is lehet szeretni. Jó, tudom, hogy nem tudsz válaszolni nekem, hiszen csak egy szobor vagy, de mond, hol találom meg a jóslatban leírt páromat? Alaszkában? Azért néha reménykedem, hogy az illető itt van pesten. Sőt, nem is biztos, hogy igaz a jóslat! Mi van, ha csak egy falusi pletyka volt? Vagy egyáltalán faluban laktatok? Te olyan szép vagy, igaz csak egy másfél araszos másolat vagy, de lenyűgöző a kecsességed, a törékenységed (nem úgy értem, hogy leesel és eltörsz, hanem a kinézetedre) a mozdulatod, amint éppen a két kezedben és hajadban aranyszínű virág, a bal kezeddel megemeled a szoknyádat, mintha pörögnél, a hosszú barna hajad, a finom arcod a barna szempárral, és a turcsi orral, a nőies testalkatod, a ruhád lejtése, egyszóval olyan vagy mint egy angyal, ami rám egyáltalán nem mondható el. Én magas vagyok, nem éppen nőies, de nem vagyok vékony, amolyan rugalmas alkatom van, szőke vagyok, kékszemű, és nincsen olyan gyönyörű ruhám, mint neked. De sokan azt mondják, hogy a kisugárzásunk egy forma. amikor megkérdeztem, hogy mit értettek ezen, akkor azt mondták, hogy az a báj és ártatlanság, ami téged körülvesz, belőllem is sugárzik. Főleg amikor egy hónappal ezelött hazahoztak egy 1-est töriből, na akkor nagyon ártatlan lehettem. Nem tehetek róla, én és az évszámok két külön világ, hát akkor az évszámos dolgozatok... Egyébként szeretem a törit, főleg a legendákat, meg a mitológiát, és az összefüggő dolgokat, talán a logikám alapján vagyok zseni matekkból. Ebből adódik, hogy egalább a fél osztályt én korrepetálom, köztük a hülye unokatesómat, a Tamarát, aki teljesen fennhordja az orrát, azt hiszi, hogy utána mindegyik fiúnak leesik az álla, mert jó alakja van, sőt még ez sem igaz, mert elöl teljesen lapos. Az arca se valami szép, mert görbe az orra, és a fogsora is ferde, és ne is említsem a haját, amiből van három szál. Mindig a szemével dicsekszik, mert hogy neki milyen szép szemei vannak, pedig eléggé rövidek a szempillái, és képes az iskolába is túlspirálozott szemmel jönni. Meg az új nadrágja, élénk citromsárga, de olyan rikító, hogy kiesik tőle az ember szeme. Nem vagyok túltengve bizalommal, de állítom, hogy mi szebbek vagyunk. A bal kezedben van egy luk, amiben nagy valószínűséggel a párod keze volt. Sokszor gondolkodóba esem, hogy nekem nem is lehet más barátom, csak Ő? Mert eddig még nem volt, pedig lett volna rá jelentkező. Most van egy fiú, aki tetszik ,egy osztályba jár, velem, és úgy látom ,hogy ő is végigmért már párszor, de ha arra gondolok, hogy járhatnék vele, akkor mindig elfog egy jó adag lelkiismeretfurdalás, hogy megtagadom a jóslatot, ami lehet, hogy nem is igaz. Na márra elégg a gondolkodásból, lefekszem, mert holnap hétfő, iskola, és törivel indul a napom (brrrrr), utána biosz, fizika, matek (éljen), tesi, és végül földrajz. Aztán lesz még egy atlétikaedzés, 4-re hazaesek, és nekiállok tanulni a javító töridogára............, mert a 10/a-nak beosztották hétfőre és keddre, egymás utánra a törit.